A zálogjog a hitelszerződést biztosító kötelezettség. A területileg illetékes Földhivatalnál jegyezteti be a hitelt nyújtó bank a biztosítékként szolgáló ingatlan tulajdoni lapjára. Ha te, mint adós nem teljesíted a szerződés szerinti kötelezettséged, azaz nem fizeted a hitelt, a bank a jelzálogjog alapján elárvereztetheti az ingatlant.
A zálogjog abszolút hatályú, azaz mindenkire érvényes. Ha több fedezet is van a hitel mögött, akkor ezekre a bank egyetemleges jelzálogot jegyeztet be, azaz mindegyik ingatlanra rákerül ugyanaz a jelzálog.
A lakáshiteleknek – és minden jelzáloghitelnek – sarkalatos pontja az önerő. Ez a hitelfelvétel mumusa, az az adott esetben több millió forint, amit neked kell beletenned a hiteledbe. Miért van erre szükség egyáltalán? Honnan teremtsd elő? Mi lehet önerő és mi nem? Segítünk, hogy megvehesd a kinézett lakást és a lakáshitel önerő ne okozzon gondot.
Te is kaptál már a bankodtól levelet, amiben a törlesztőrészlet változásnál valami referenciakamatra hivatkoztak, de inkább átugrottad? Vagy szeretsz mindennek utánanézni, és tudod, hogy a hitelek törlesztője változhat a futamidő alatt, de azt már nem, hogy miért? Ha szeretnéd érteni, hogy a bankok hogyan határozzák meg a hiteleik kamatát, akkor jó helyen vagy. A téma elég szakmai, és pár alapfogalmat át kell vennünk mielőtt elérünk a referenciakamathoz, de igyekszünk érthetően elmagyarázni. Vágjunk is bele!
Ha a lakáscéljaid megvalósításához lakáshitelt kell felvenned, akkor könnyen lehet, hogy a legnagyobb dilemmát számodra is az jelenti, hogy összeszedd a szükséges önerőt. Ez több millió forintos összeg, ami keveseknek van a bankszámlájukon. 2024-től azonban már 10 százalék önerővel is lehetséges hitelt felvenni. De kinek áll nyitva a lehetőség, és mit is jelent ez? Görgess lejjebb, megmutatjuk.